Szerelem
Mikor szívem egyre jobban éget,
Érzem, hogy napról – napra jobban szeretlek téged,
Csókod sohasem fogom elfeledni,
Mert megtanítottál engem szeretni!
Érezni forró csókod mely lázba hozza testem,
S egymáshoz bújva arra kérlek kedvesem,
Mutasd meg nekem mi az a szerelem,
Kéjben izzó testtel érzem át kedvesem!
Éjszaka
Este, ha kigyúlnak a fények,
A hiányod szinte már éget,
Hiányzol szüntelenül kedvesem,
Vajon most mért nem vagy velem?
Édes csókod mért nem érezhetem?
Mért nem fogod meg két kezem?
Mért nem érezhetem gyengéd simításod?
A kérdésekre választ nem kapok,
s a sötétben, csendben egyedül elalszok!
Itt ülök melletted kedvesem,
S a szép szemed nézem csendesen,
Ahogy elmerengve nézem én,
Nagyon nagy boldogságot érzek én.
Látni, ahogy finom ajkad édesen nevet,
Ahogy fényesen csillog gyönyörű szemed.
Látni a szerelmet mi benned ég,
Érezni édes ajkad szenvedélyét.
Átkarolni téged féltve gyengéden,
Hozzád bújni finoman, egyre nagyobb kéjben,
Lassan hevülő testünket átadni egymásnak,
S szerelmesen ébredni boldogan, másnap!